A zöld közbeszerzések gyakorlataVissza

„A béka sem issza fel a tavat, amelyben él.”

inka közmondás

 

 

 

Miért is olyan fontos a környezetvédelem és a közbeszerzési jog kapcsolata? Az állam – és ebben az értelemben ide tartoznak az önkormányzatok is – Európában a legnagyobb fogyasztónak számít a beszerzési piacon, a közszféra beszerzései az EU-ban éves szinten közel 1 milliárd € értéket tesznek ki, amely nagyjából megfelel az EU GDP-je 16-18%-nak. Mindez tehát önmagáért beszél, bármilyen magatartás tanúsít is tehát az állam a beszerzések, közbeszerzések vonatkozásában, az komoly hatással lesz a piacra. Minderre tekintettel az EU már régóta célul tűzte ki a környezettudatos beszerzések – azaz a zöld közbeszerzés - minél nagyobb volumenű megkövetelését. A közbeszerzési irányelvek meghatározzák, hogyan járulhatnak hozzá az ajánlatkérő szervek a környezetvédelemhez és a fenntartható fejlődés előmozdításához, ugyanakkor biztosítja számukra a lehetőséget arra, hogy szerződéseik keretében az általuk teljesített ellenszolgáltatásért a legjobb szolgáltatást kapják. A környezetvédelmi célú rendelkezések az irányelvek több rendelkezésében visszaköszönnek, így például a műszaki leírásra vonatkozó szabályok között. Ennek megfelelően azok az ajánlatkérő szervek, amelyek környezetvédelmi követelményeket kívánnak meghatározni egy adott szerződés műszaki leírásában, környezetvédelmi jellemzőket állapíthatnak meg, mint például valamely gyártási módszer és/vagy a termékcsoportok vagy szolgáltatások konkrét környezeti hatásai. Alkalmazhatnak továbbá - de nem kötelező alkalmazniuk - megfelelő, az ökocímkékben - például az európai ökocímkében, a nemzeti vagy nemzetközi ökocímkékben vagy bármely más ökocímkében - meghatározott leírásokat, feltéve, hogy a címke követelményeit tudományos adatok alapján, olyan eljárás során dolgozzák ki és fogadják el, amelyben az érdekeltek, azaz kormányzati szervek, fogyasztók, gyártók, forgalmazók és környezetvédelmi szervezetek is részt vehetnek, továbbá feltéve, hogy a címke hozzáférhető és minden érdekelt félnek a rendelkezésére áll. Az irányelv a szociális szempontokra is figyelemmel van, így például amennyiben lehetséges, az ajánlatkérő szervnek olyan műszaki leírást kell megállapítania, amely figyelembe veszi a fogyatékkal élők számára való hozzáférhetőség szempontjait és a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítást.

 

Az egyes tagállami megoldások noha módszereikben eltérőek lehetnek, eredményeik egy irányba mutatnak, és igen meggyőzőek. Például London zöld közbeszerzéseinek megvalósulása Kenneth Livingstone polgármester nevéhez fűződik, aki politikai programja gerincének tekintette London fenntartható várossá alakítását, összhangban az EU célkitűzéseivel. Livingstone a munkát London ún. ökológiai lábnyomának kiszámításával kezdte, amely 2002-ben egyedülálló kezdeményezésnek számított egy világváros vonatkozásában. A felmérés nyilvánvalóvá tette, hogy a vonatkozó reformok egyik kulcsmotívumának a hulladéktermelés csökkentésének kell lennie, azaz a hangsúlyt a megelőzésre kell tenni . Előzőeken túl, zöld közbeszerzési szabályzatot is alkottak, amelyet mind az állami szféra, mind a magánszféra egyes ajánlatkérői aláírtak annak érdekében, hogy elsősorban olyan termékek beszerzésére kerüljön sor, amelyek a lehető legkevésbé károsítják a környezetet életciklusuk során, ilyen preferált termékek például a biológiailag lebomló, illetve újrahasznosítható termékek, illetve azok, amelyek nem használnak feleslegesen energiát, valamint természeti erőforrásokat sem előállításuk, sem használatuk során .

 

Amint azt már említettük, Dánia is élen jár a zöld közbeszerzések területén, különösen Kolding városának önkormányzata jeleskedik e körben, de természetesen a közbeszerzések zöldítését országosan támogatják, ugyanis Dániában már 1994-ben megszületett az „Akcióterv a fenntartható közbeszerzési stratégiáért". 1996. óta fő tevékenységük a környezetvédelmi irányelvek kidolgozása. 2000-ben ezek az irányelvek már 50 különböző termékcsoportra kiterjedtek. Kolding önkormányzata számára a zöld közbeszerzések megvalósítása terén az elsődleges nehézséget a termékek minőségi szabványainak megbízhatósága jelentette. Ezt az akadályt a szállítók és az önkormányzat közötti bizalom erősítésével sikerült legyőzni. A másik kulcskérdés az önkormányzat egyes ügyosztályai közötti együttműködés javításának megvalósítása volt amely, amint azt majd látni fogjuk, igen komoly akadálya lehet az ilyen jellegű beszerzések megvalósításának. Az önkormányzat valamennyi szervezetét arra ösztönzi, hogy ha mód van rá, akkor környezetbarát védjeggyel ellátott termékeket vásároljanak. A felmérés szerint az ösztönzésnek megvan az eredménye. A 2005-ös beszerzések során a tisztítószerek 71 %-a, a pelenkák 100 %-a, a jegyzetfüzetek 53 %-a, az egészségügyi papír 67 %-a és a papírtörülközők 89 %-a környezetbarát védjeggyel ellátott termék volt, a megvásárolt élelmiszer 29 %-a organikus termesztésből származott.

Az eredmények önmagukért beszélnek. Kolding város önkormányzata zöld közbeszerzéseinek elindításakor a város által vásárolt környezetbarát termékek 15%-kal voltak drágábbak, mint a hagyományos áruk. A vásárlások hatására a különbség ma már átlagosan csak 5-6%, de előfordul, hogy a környezetbarát termék már olcsóbb, mint hagyományos megfelelője .

 

Göteborg városának önkormányzata – amely többek között az ún. LEAP Project résztvevője - is az elsők között volt, amely bevezette a zöld szempontokat érvényre juttató beszerzési szabályzatát és gyakorlatát a kilencvenes évek elején, amelynek következtében az egykoron szennyezett, ipari városból mára egy környezettudatos, az ökológiai szempontokat a lehető legnagyobb mértékben érvényesítő „zöld” város lett. Figyelemre méltó adat, hogy ennek érdekében évente 1,2 milliárd €-t költenek el beszerzéseik során. Tanulmányozásra érdemes az ún. „Zöld Vegyszerek Projekt” elnevezésű kezdeményezésük is, amelynek célja az ajánlattevők folyamatos tájékoztatása, és képzése a zöld közbeszerzés követelményeinek történő megfelelés érdekében teendő intézkedésékről.

 

Hasonló eredményekkel büszkélkedhet Barcelona is, amelynek önkormányzata – az önkormányzati intézményeket is ide értve - 12.000 alkalmazottat foglalkoztat. Barcelona fenntartható várossá válásának egyik eleme volt, hogy képviselőtestülete átfogó tervet dolgozott ki, amely terv a Riói Fenntartható Fejlődés Csúcstalálkozón 1992-ben megfogalmazott Agenda 21 című dokumentummal összhangban kíván cselekedni. A terv nem elégszik meg az elvi alapok lefektetésével, hanem nagyon is konkrét tennivalókat fogalmaz meg a zöld fogyasztás elérése érdekében. A terv megvalósításának egyik első lépése az önkormányzat, és egyes intézményeinek környezetvédelmi átvilágítása volt. A terv részeként kialakított ún. „Zöld hivatal program" alapvető pillére volt, hogy a környezetvédelmi szempontokat beépítették a közbeszerzési eljárások követelményrendszerébe, így például környezetvédelmi szempontok határozzák meg a takarítással és hulladékkezeléssel, a számítástechnikai eszközökkel és árukkal valamint a vásárlandó papírral szembeni elvárásokat. A program alapján megfogalmazott közbeszerzési feltételek egyrészt az ajánlattevőket érintik - úgy mint műszaki feltételek, minősítés – másrészt a termékeket - így például környezetbarát védjegyek, egyéb különleges elvárások a jogszabályi keretek között - vagy a szolgáltatás egészét - a szolgáltatás feltételei, igazgatás, a felhasznált termékek vagy eszközök jellemzői. Így például külön szempont a hulladék mennyiségének csökkentése, a csomagolás és a hulladékkezelés. Előzőeken túl, az önkormányzati épületekben beruházásokkal segítik a megújuló energiaforrások terjedését, energiatakarékos égőket és víztakarékos berendezéseket szerelnek fel. 2006-ban került sor a program eddigi eredményeinek értékelésére, és megállapításra került, hogy a terv elmúlt négy éve alatt jelentős sikereket könyvelhetnek el .

 

Ezt a trendet követi a magyar jogalkotó is, amikor az új – 2012. január 1.-én hatályba lépő - közbeszerzési törvény tekintetében a kiemelt célok között kezeli a fenntartható fejlődés szempontjait, noha az alapelvi követelmények között külön nem említi a környezetvédelmi, fenntarthatósági követelményeket, remélhetőleg a jövőben erre is sor kerül. Előremutató, hogy a törvény alapján a Kormány felhatalmazást kapott, hogy rendeleti szinten szabályozza a közbeszerzési eljárás valamennyi szakaszára kiterjedő környezetvédelmi, fenntarthatósági és energiahatékonysági követelmények tekintetében előírható részletes szabályokat, valamint az általa irányított vagy felügyelt költségvetési szervek, alapított közalapítványok, valamint az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek vonatkozásában a környezetvédelmi, fenntarthatósági és energiahatékonysági szempontoknak a közbeszerzésben történő érvényesítése kötelező eseteit és módját.

 

Nem szabad azonban azt hinnünk, hogy a fenntarthatóság egyedül a környezetbarát szempontok alkalmazását jelentik. A fenntarthatóság körébe ma már a szociális követelmények figyelembevétele is beletartozik, így például az ún. fair trade termékek preferálása a beszerzés során, vagy egyéb szociális szempontok megkövetelése. Nem véletlen, hogy az új jogszabály is lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát a külön jogszabályban meghatározottak szerint fenntartsa az olyan, védett foglalkoztatónak minősülő szervezetek, védett szervezeti szerződést kötött szervezetek, továbbá szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezetek számára, amelyek ötven százalékot meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatnak, valamint az olyan szociális foglalkoztatás keretében szociális intézményben ellátottakat foglalkoztató szervezeteknek, amelyek ötven százalékot meghaladó mértékben fogyatékos munkavállalókat foglalkoztatnak.

 

Fontos azonban leszögeznünk, hogy a közbeszerzési törvény keretei között – kifejezett előírások hiányában is – lehetséges zöld, a fenntarthatósági szempontokra figyelemmel lévő, közbeszerzési eljárások kiírása, és lebonyolítása, amire nézve ha csekély számban is, de találhatunk példákat. A Magyar Közbeszerzési Intézet kifejezetten küldetésének tekinti az ún. zöld közbeszerzési eljárások minél szélesebb körben történő elterjedésének elősegítését, és ezen a téren egyre gyarapodó sikereket könyvelhet el. Több közigazgatási szervvel együttműködésben sikerült a fenntartható szempontokat érvényesítő közbeszerzések működő gyakorlatát kialakítani, és zöld közbeszerzési szabályzatot elfogadtatni, amely meghatározó jelentőségűnek tekinthető a közszféra zöldítése szempontjából. Ezen a téren nagy segítséget jelent az egyes ágazatszakmai érdekképviseleti szervezetekkel, szövetségekkel történő együttműködés, hiszen egy zöld közbeszerzési eljárás nem elsősorban a jogi feltételek kialakításán múlik, hanem igen jelentős mértékben a műszaki paraméterek megfelelő kidolgozásán.

 

Amennyiben egy ajánlatkérő elszánta magát a fenntarthatósági szempontok érvényesítésére, az első lépés egy zöld közbeszerzési szabályzat megalkotása lehet, amely képes rendszerbe foglalni az ajánlatkérői elképzeléseket, meghatározva azokat az eljárási rendeket, technikákat, termékköröket, amelyek a fenntartható és környezetbarát gyakorlat kialakításához szükséges.

 

Sajnos a fenntarthatósági, ökohatékony szempontokat érvényesítő közbeszerzési gyakorlat egyik legnagyobb akadálya az a téves elképzelés, amely szerint a környezetbarát beszerzés egyben drágább beszerzést is jelent, ez azonban téves! Amennyiben szakértő módon nyúlunk a feltételrendszerhez, nem kell, hogy a környezetvédelmi szempontok érvényesítése egyúttal a beszerzés drágulását idézze elő, különösen nem lenne ez elfogadható a jelenlegi gazdasági helyzetben. A közszféra ajánlatkérőinek többsége megszorításokkal küzd, nem véletlen az sem, hogy az új közbeszerzési törvény alapelvi szinten kezeli a közpénzek felhasználásakor a hatékony és felelős gazdálkodás elvét. A zöld közbeszerzések azonban, a fokozatosság elvének szem előtt tartásával képesek megfelelni ennek a követelménynek, sőt, hosszabb távon a közpénzek jelentős megtakarítását eredményezik.

 

A kulcsszó tehát a fokozatosság, és természetesen az alkalmazható jogtechnikai megoldások szakszerű és hatékony alkalmazása. Nem mindegy ugyanis, hogy az adott környezetvédelmi szempontot az alkalmasság, a bírálat, vagy éppen a műszaki leírás körében, vagy esetleg ezek kombinációjában kívánjuk alkalmazni, hiszen mindegyik megoldás eltérő eredménnyel jár, és az ajánlati árra is eltérő hatást gyakorol.

 

 

A piacismeret mellett – amelyet az új Kbt. szövege ismét visszahoz - a zöld közbeszerzések hatékony támasza az életciklus-költség elemzés, amelyhez a honlapon elérhető, az MKI által magyar nyelven, ingyenesen elérhetővé tett SMART SPP program és a hozzá kapcsolódó útmutató nyújthat segítséget a beszerzések tervezése során.

 

A fenntarthatósági, zöld szempontok sikeres alkalmazása érdekében az MKI kifejezetten gyakorlat orientált zöld közbeszerzési tanfolyam keretében nyújt rendszerezett, azonnal alkalmazható ismereteket annak érdekében, hogy a fenntarthatóság és a környezetvédelem szempontjai a beszerzések terén minél szélesebb körben elterjedjenek.

 

Előzőeken túl, honlapunkon elérhető szakmai anyagaink reményeink szerint ugyancsak hasznos segítséget jelentenek a téma iránt érdemben érdeklődők számára.

 

A zöld közbeszerzések terén az Európai Unióban is fontos jogfejlődés van folyamatban. Az Európai Bizottság a kérdés kapcsán megalkotott Zöld Könyve rendkívül széles körben vizsgálja a közbeszerzési irányelvek tovább fejlesztésének lehetőségét a tagállamok illetékeseinek visszajelzései alapján a fenntarthatóság szempontjai alapján. Álláspontunk szerint Magyarország érdekeit különösen az alábbi területeken szükséges képviselni:

  • a jövőben mindenképpen szükségesnek mutatkozik az in-house beszerzésekre vonatkozó szabályozás pontosítása, és a közbeszerzési kivételi körökkel való teljes összhangjának a kialakítása;
  • nagyobb hangsúlyt kell kapniuk a zöld és fenntartható szempontokat érvényesítő közbeszerzési szabályoknak, elsősorban a bírálat és az alkalmasság körében, ki kell dolgozni milyen előnyökkel, kedvezményekkel ösztönözhetőek az ajánlatkérők az ilyen típusú közbeszerzések kiírására, ugyanakkor kötelezni kellene őket irányelvi szinten, hogy rendelkezzenek belső szabályrendszerrel (zöld közbeszerzési szabályzattal) a környezetvédelmi szempontok alkalmazását illetően;
  • a közelség elvének megfelelően lehetővé tenni a bírálati szempontok körében a helyi pénzre vonatkozó résszempontok alkalmazásának lehetőségét;
  • a KKV-ék védelmében az eljárási rendelkezések során beépíthető fenntartások, egyéb rendelkezések körének meghatározása;
  • irányelvi szinten megfogalmazni, hogy mi az EU elvárása a tagállami nemzeti szintű eljárási rendek kapcsán;
  • az eljárási rendelkezések egyszerűsítése, illetve az eljárási határidők rövidítési lehetőségeinek irányelvi szintű bővítése.

Reményeink szerint az Európai Unióban zajló jogalkotási folyamat eredményeként a fenntarthatósági szempontok az eddiginél hangsúlyosabb szerepet kapnak.

 

keresés

REGISZTRÁCIÓ, HÍRLEVÉL

 

Oldalainkon számos funkció és tartalom csak regisztrált felhasználóink számára érhető el.

REGISZTRÁLJON Ön is vagy IRATKOZZON FEL rendszeres HÍRLEVELÜNKRE!

 

Regisztrált partnereink, IDE KATTINTVA tudnak BELÉPNI.

 

Elfelejtette JELSZAVÁT?

SMART SPP program



A zöld közbeszerzési eljárások elterjedésének egyik legnagyobb akadálya az információhiány, amin tudunk segíteni.

A RÉSZLETEKET ITT TALÁLJA

Közbeszerzések lebonyolítása

©Copyright ABL Consulting és MKI. A www.kozbeszerzesiintezet.hu fejlécében látható fotó a Horvát Idegenforgalmi Közösség szíves engedélyével került felhasználásra, és a horvátországi Porer világítótornyot ábrázolja.